Migráció Svédországban: már az ott születettek sem beszélik a nyelvet

Svédországban a külföldön születettek egyharmadának olyan gyenge a svéd nyelvtudássa, hogy nem tekinthető foglalkoztathatónak, ami miatt segélyre szorul. Ugyanakkor a statisztikák azt mutatják, hogy azoknak az általános iskolásoknak a többsége, akik bár Svédországban születtek, második nyelvként tanulnak csak svédül, nyelvi szempontból szintén lemaradnak. Sok minden arra utal, hogy a szegregáció és az elszigetelt lakóövezetekben való nevelkedés nagyban hozzájárul a nyelvi nehézségekhez.

Forrás: V4NA2025. 06. 03. 13:01

Fotó: PRADEEP DAMBARAGE Forrás: NurPhoto

Az OECD 2023-as jelentése szerint Svédországban minden harmadik külföldön született felnőttnek nincsenek meg a megfelelő olvasási készségei ahhoz, hogy információkhoz jusson és a munkaerőpiacon boldoguljon – számolt be a V4NA.

Már a Svédországban született migránsgyerekek sem beszélnek jól svédül (Fotó: Mohsen Karimi / AFP)

További Külföld híreink

Évek óta romlik a migránshelyzet Párizsban és nagy árat fizetnek a franciák + videó

Ez azt jelenti, hogy több százezer ember esik ki a munkaerőpiacról és szociális támogatásra szorul.

A svédországi születésűek körében ez az arány 4 százalék. Ebbe beleszámítanak azok is, akik svéd etnikumúak, de valamilyen oknál fogva olvasási és nyelvi nehézségekkel küzdenek, ugyanakkor a többség, aki nem rendelkezik megfelelő svéd nyelvtudással, inkább migránsok gyermeke. A Skolverket (svéd oktatási minisztérium) adatai szerint a svéd mint második nyelv (SVA) már nem elsősorban az újonnan érkezők tantárgya. A tendencia rossz irányba mutat, mivel egyre több Svédországban született gyermek nem rendelkezik megfelelő svéd nyelvtudással ahhoz, hogy boldoguljon a társadalomban.

2019–2020-ban az SVA-tanulók 40 százaléka Svédországban született. Öt évvel később, a 2024–2025-ös tanévben ez az arány 53 százalékra nőtt.

Így is lehet boldogulni Svédországban

Az egyik valószínű ok, amiért sok Svédországban született gyermek mégis SVA-oktatásban részesül, a növekvő lakhatási szegregáció. Az úgynevezett veszélyeztetett területeken, ahol a lakosság többsége külföldi származású, a mindennapi életben általában svéd nyelvtudás nélkül is lehet boldogulni.

Az ilyen környezetben felnövő gyermekek ezért nem részesülnek ugyanolyan nyelvi feltételekben, mint mások, annak ellenére, hogy az országban születtek. A Rädda Barnen (Mentsük meg a gyermekeket) szervezet, amely felhívta a figyelmet erre a fejleményre, azonban más elméletet vall – írja a Samnytt svéd hírportál. Mint írják, a Rädda Barnennél egyáltalán nem gondolják, hogy növekszik a svédországi születésű, de a svéd nyelvet nem megfelelően ismerő diákok száma. Ehelyett azt feltételezik, hogy az iskolák tévesen kezdték el a bevándorló háttérrel rendelkező diákokat SVA osztályokba helyezni, annak ellenére, hogy hibátlanul beszélnek svédül.

További Külföld híreink

Óriási migránsrazzia zajlott Amerikában, másfél ezer illegális bevándorlót tartóztattak le

Hogy miért tennének így az iskolák, azt nem magyarázzák, de a Rädda Barnen megállapítja, hogy amikor ez megtörténik, akkor diszkriminatív módon megerősítik ezeknek a diákoknak a nem megfelelő szintű fejlődését, ami hozzájárul ahhoz, hogy ne érjék el teljes nyelvi potenciáljukat.

A statisztákák azonban az elmúlt öt évben egyértelmű negatív tendenciákat mutatnak.

A SVA osztályokba járó, Svédországban született diákok aránya:

2019/20: 40 százalék

2020/21: 42 százalék

2021/22: 44 százalék

2022/23: 46 százalék

2023/24: 49 százalék

2024/25: 53 százalék

A fejlemények arra utalnak, hogy a nyelvfejlődéssel kapcsolatos problémák bizonyos csoportokban nem csökkennek, sőt.

A nyelvtudás hiánya Svédország mellett egész Nyugat-Európában probléma

Ahogy arról korábban a V4NA is beszámolt, iskoláskorú menedékkérők soha nem látott mértékű beáramlására válaszul Christoph Wiederkehr osztrák oktatási miniszter bejelentette, hogy egy féléves orientációs kurzust indítanak az újonnan érkező gyermekek és tizenévesek számára, akik közül sokan soha nem jártak iskolába, és nemhogy németül nem beszélnek, de sok esetben még írni, olvasni, számolni sem tudnak. Az FPÖ szerint azonban ez csak tüneti kezelés.

Az új rendszerben a gyerekek először egy féléves orientációs órán vesznek részt, ahol elsajátítják a kommunikációt megkönnyítő alapvető német nyelvtudást, az alapvető iskolai készségeket, például az írást, az ollóhasználatot és az osztálytermi etikett betartását, valamint a társadalmi értékeket, köztük a tiszteletet, az egyenlőséget és a toleranciát.

További Külföld híreink

Párizs lángokban: a migránsok a PSG győzelmét kihasználva okoztak zavargásokat

Korábban a Magyar Nemzet arról is beszámolt, nem működik túl jól az integráció Ausztriában sem. Bécs környékén az iskolások hetven százaléka nem tud németül.

Borítókép: Svéd zászló (Fotó: AFP)