Trump hétfőn az Iránnal való konfliktusról tárgyal nemzetbiztonsági csapatával – jelentette be a Fehér Ház. Donald Trump amerikai elnök hétfőn keleti idő szerint 13 órakor (izraeli idő szerint 20 órakor) találkozik nemzetbiztonsági csapatával, hogy megvitassák az Iránnal fennálló konfliktust – írta a The Jerusalem Post

 Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap az iráni atomlétesítmények bombázása következtében kialakult helyzetet értékelve.

A külügyminiszter a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja egy hatalomváltás kikényszerítése Iránban és továbbra is lát lehetőséget a diplomáciai rendezésre. A miniszter kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció az atomenergia polgári célú felhasználását nem ellenzi Irán esetében sem. Egyben köszönetet mondott az Egyesült Államok európai szövetségeseinek, hogy próbáltak közvetlen tárgyalásba bocsátkozni Iránnal.

Moszkva határozottan elítéli az Irán nukleáris létesítményei elleni amerikai támadásokat, ez a felelőtlen döntés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát - hangoztatta az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában.

„Oroszország határozottan elítéli az Egyesült Államok által június 22-én hajnalban Irán több nukleáris létesítménye ellen elkövetett támadásokat, amelyek az Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen elkövetett támadások után hajtottak végre” – áll a dokumentumban. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy „a felelőtlen döntés, amelyet a szuverén állam területének rakéta- és bombatámadásnak való alávetéséről hoztak meg, bármilyen indokkal is támasszák alá, durván megsérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, amely (testület) korábban egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette az efféle cselekményeket”.

Az izraeli külügyminiszter szerint bátor lépés volt az amerikai légierő vasárnap hajnali támadása iráni nukleáris célpontok ellen. Gideon Szaár az M1-nek adott interjúban elmondta, hogy Izrael elkötelezett a gázai helyzet megoldásában, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok hazahozatalában, és kész tovább bővíteni kapcsolatait Magyarországgal.

"Trump elnököt nagyon megdicsérném ezért a bátor döntésért, nem hiába nevezhetjük őt a szabad világ vezetőjének. Irán olyan ország, amely terroreszközökkel él Európa területén is, bizonytalanságot kelt a Közel-Keleten és egy szélsőséges rezsim vezeti. Ha atomfegyverük lenne, ez nagyon veszélyes lenne nemcsak Izraelnek, hanem a teljes régiónak, mert ahhoz vezethetne, hogy nukleáris verseny induljon a Közel-Keleten. Az atomfegyver eljutna a terrorállamokhoz és -szervezetekhez, mint amilyen például a Hezbollah Libanonban vagy a jemeni hutik" – mondta Gideon Szaár.

Az iráni-izraeli háború eszkalálódása Magyarországra is kihat! Megtesszük a szükséges lépéseket, hogy garantáljuk Magyarország békéjét és biztonságát – írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán a Védelmi Tanács ülése után vasárnap este.

A poszthoz feltöltött videóban Orbán Viktor elmondta: a Védelmi Tanács ülését azért hívta össze, mert az iráni-izraeli háború tegnap este egy új szakaszába lépett az amerikai bombázásokkal. A konfliktus bár földrajzilag messze van tőlünk, mégis három veszélyt hoz elénk, három veszéllyel szembe kell néznünk: először is a terrorfenyegetettséggel – fogalmazott a kormányfő. 

Az iráni Forradalmi Gárda több tagja életét vesztette a vasárnap indított izraeli csapásokban – közölték az iráni hatóságok.

A Mizán hírügynökség szerint két katona és további hét forradalmi gárdista halt meg a Jazd városát ért izraeli támadásokban két támaszponton. Kom tartomány válságstábja pedig négy forradalmi gárdista haláláról jelentett egy támaszpont elleni csapás során. Kom tartományban található a fordói nukleáris létesítmény is, amelyet vasárnapra virradóra amerikai légitámadás ért. Az iráni hatóságok szerint a fordói létesítményt ért csapást követően a térségben élő emberek nincsenek veszélyben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) értékelése szerint az iráni nukleáris létesítményeket ért amerikai légicsapásokat követően nem szabadult fel sugárzás azokból.

Több nyugati ország vezetője – köztük Németország, Olaszország és Kanada – tárgyalásra szólította fel Iránt az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni vasárnapi légicsapásait követően. Berlin, Róma és Ottawa diplomáciai megoldást sürget a válság rendezésére. Kína elítélte az amerikai akciót, amely szerinte sérti a nemzetközi jogot, és fokozza a feszültséget a Közel-Keleten. Több ország, köztük India, Szaúd-Arábia és Egyiptom is aggodalmát fejezte ki a helyzet súlyosbodása miatt.

Az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni légicsapásait követően Németország, Olaszország és Kanada tárgyalásra szólították fel Iránt. Friedrich Merz német kancellár azonnali diplomáciai egyeztetést sürgetett Irán, az USA és Izrael között. Giorgia Meloni olasz kormányfő és Mark Carney kanadai miniszterelnök is a válság diplomáciai megoldását hangsúlyozta.

Kína elítélte az amerikai támadásokat, és a fegyveres cselekmények azonnali beszüntetését kérte. Narendra Modi indiai miniszterelnök Teheránnal folytatott egyeztetése során a feszültség csillapítását sürgette.

Az Arab Liga és Irán regionális szövetségesei – köztük a Hezbollah és a húszik – az amerikai akciót agressziónak nevezték. Szaúd-Arábia, Egyiptom, Irak és Jordánia is aggodalmát fejezte ki, míg Omán „jogtalan agressziónak” minősítette a csapásokat. Több öböl menti ország – például Bahrein és Kuvait – rendkívüli óvintézkedéseket vezetett be a helyzet miatt.

Emmanuel Macron francia elnök felszólította Iránt, hogy tanúsítson „a lehető legnagyobb önmérsékletet” az amerikai nukleáris létesítmények elleni csapások után. A francia államfő az X-en közölte, hogy a támadások után beszélt Masoud Pezeshkian iráni elnökkel, és a diplomáciai útra való visszatérést, valamint azt kérte Teherántól, hogy kötelezze el magát a nukleáris fegyverekről való lemondás mellett.

„Nincs más alternatíva: ez az egyetlen út a békéhez és a biztonsághoz mindenki számára” – írta Macron. A francia elnök ismételten kérte annak a két francia állampolgárnak – Cécile Kohlernek és Jacques Paris-nak – a szabadon bocsátását is, akiket kémkedés vádjával tartanak fogva Iránban 2022 májusa óta.

Az izraeli hadsereg (IDF) most hozta nyilvánosságra az Irán elleni légicsapásainak részleteit, amelyek az amerikaiak előző éjszaka végrehajtott nukleáris létesítmények elleni támadását követték.

A közlés szerint az izraeli légierő „rakétakilövő állásokat és pilóta nélküli repülőeszközöket támadott Iszfahán, Busehr, Ahváz és – először – a Jazd térségében”.

Mintegy 30 vadászgép több tucat katonai célpontot támadott meg a közép- és délnyugat-iráni városokban, több mint 60 harci eszközt bevetve. A célpontok között szerepelt a jazdi térség stratégiai rakétaparancsnoksága, ahol az izraeli légierő szerint hosszú hatótávolságú rakétákat tároltak, és ahonnan mintegy 60 rakétát indítottak Izrael felé. Rakétakilövő állásokat, katonai létesítményeket, egy drónirányító központot és egy fegyverraktárt is megsemmisítettek.

Az IDF közleménye szerint: „A támadások során az egyik izraeli repülőgép katonákat azonosított az iráni fegyveres erők soraiból ötven rakétakilövő mellett, és azonnal megsemmisítette őket.”

Masoud Pezeshkian elnök úgy véli, az Egyesült Államok támadásai az iráni nukleáris létesítmények ellen világosan mutatják, hogy Washington a cionista rezsim Irán-ellenes akcióinak valódi irányítója.

A közel-keleti konfliktus eszkalálódása, valamint az ennek nyomán elrendelt légtérzárak miatt a Wizz Air július 3-tól szeptember 15-ig felfüggeszti a dubaji és abu-dzabi-i járatait – közölte a Wizz Air Magyarország csütörtökön az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a légitársaság azokat az ügyfeleket, akik közvetlenül foglaltak, az általuk megadott e-mail címeken és telefonszámokon értesíti. 

Az online vagy offline utazási szolgáltatón keresztül vásárolt jegyek esetében az értékesítő irodával kell felvenni a kapcsolatot. Az utasok visszatérítést vagy a jegyük átfoglalását kérhetik. 

Nem jártak áldozatokkal az iráni atomlétesítmények elleni vasárnap hajnali amerikai csapások – jelentette ki Pir Hosszein Kolivand, az iráni Vörös Félhold humanitárius szervezet vezetője az iráni állami televízióban vasárnap.

„Szerencsére nem voltak mártírjai az iráni nukleáris létesítmények elleni múlt éjszakai amerikai agressziónak” – fogalmazott Kolivand. Maszúd Peszeskján iráni elnök friss nyilatkozatában elítélte az Egyesült Államok támadását, és azt mondta, hogy Washington áll az Irán elleni izraeli hadművelet hátterében is.

„Ez az agresszió bebizonyította, hogy Amerika a fő tényező a cionista rezsimnek az Iráni Iszlám Köztársaság elleni ellenséges cselekedetei mögött” – jelentette ki az államfő az IRNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint. Úgy vélte, az Egyesült Államok azután lépett közbe, hogy látta Izrael „nyilvánvaló tehetetlenségét”. „Irán minden eszközzel megvédi magát” – jelentette ki az amerikai támadás után az ország külügyminisztere.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnapi teheráni sajtótájékoztatóján élesen elítélte az Egyesült Államok Irán elleni légicsapásait, katonai agressziónak nevezve azokat. Szerinte Donald Trump nemcsak Iránnal, hanem saját népével is szembefordult, amikor megszegte korábbi tárgyalási ígéreteit, ezzel destabilizálva a térséget. Aragcsi hangsúlyozta, hogy a támadások súlyosan sértik a nemzetközi jogot és az ENSZ 2231-es határozatát, amely az iráni nukleáris megállapodás alapja.

A külügyminiszter szerint az akció az Egyesült Államok és Izrael közös művelete volt, Irán pedig nem hajlandó sem függetlenségéből, sem biztonságából engedni. Súlyos következményeket helyezett kilátásba, és közölte, hogy Irán minden rendelkezésére álló diplomáciai és törvényes eszközt be fog vetni válaszul. Aragcsi hétfőn Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Kanada miniszterelnöke, a Bank of England (angol központi bank) korábbi elnöke arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti helyzet továbbra is „rendkívül ingatag”. „Míg az Egyesült Államok tegnap este végrehajtott katonai akciója a fenyegetés [Irán nukleáris képessége] enyhítésére irányult, a közel-keleti helyzet továbbra is rendkívül ingatag” – mondta Mark Carney.

A Sky News információi szerint az Egyesült Királyság a legmagasabb szintre emelte a közel-keleti katonai bázisainak védelmét az Egyesült Államok Irán elleni támadásait követően. A brit hadsereg fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be a térségben állomásozó katonák, bázisok és haditechnikai eszközök védelmére.

Az Európai Unió haditengerészeti missziója a Vörös-tengeren mostantól „súlyosnak” minősíti az amerikai és izraeli érdekeltségű hajókra leselkedő veszélyt. A riasztási szint emelését hivatalosan is megerősítették, és az azokra a hajókra vonatkozik, amelyek áthaladnak a Vörös-tengeren, a Bab el-Mandeb-szoroson, illetve az Ádeni-öböl térségében.

Az orosz külügyminisztérium határozottan elítélte az Egyesült Államok légicsapásait az iráni nukleáris létesítmények ellen. A közlemény szerint egy szuverén állam területének bombázása – bármilyen indokkal is történik – súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatait.

Moszkva kiemelte: 

Bár az amerikai–orosz kapcsolatok Donald Trump elnöksége idején enyhültek, a Kreml ezúttal élesen bírálta a washingtoni döntést.

Az iráni állami média beszámolói szerint Teherán keleti részén és Jazd tartományban aktiválták a légvédelmi rendszereket. A Shargh nevű iráni lap arról is írt, hogy hatalmas robbanásokat lehetett hallani Irán déli részén, Busehr városában.

Ez különösen aggasztó, mivel Busehrben található Irán egyetlen működő atomerőműve. Korábban izraeli források azt állították, hogy csapást mértek a városra, de később visszavonták ezt a nyilatkozatot.

Jichák Hercog izraeli elnök a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy ugyan Izrael még nem ismeri az amerikai légicsapások pontos eredményét, de a támadás súlyosan érinthette Irán nukleáris fejlesztési programját. Hangsúlyozta, hogy a dzsihádista ideológia és a nukleáris kapacitás kombinációja globális veszélyt jelent, és szerinte nemzetközi fellépésre és egy "exitstratégiára" van szükség Irán korlátozására. Közben a brit kormány megkezdte állampolgárai evakuálásának előkészítését a térségből, és arra kérte őket, hogy egyelőre ne utazzanak Izraelbe. Hercog bírálta az ENSZ-t is, amely szerinte nem tett eleget Irán megfékezéséért.

Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy 

 - közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.

Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy 

 Jelezte azt is, Franciaország "meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges".

Az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni légicsapásai után az izraeli kormány hivatalosan is megköszönte Donald Trumpnak a katonai fellépést.

Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a vezetés, hanem az izraeli lakosság egy része is támogatja az amerikai beavatkozást:
vasárnap reggel Tel-Aviv utcáin több helyen is feltűntek olyan óriásplakátok és táblák, amelyeken Trump fényképe, az amerikai zászló, valamint a felirat szerepel: 

A jelek szerint az akció nem hivatalos kormányzati kezdeményezés, hanem civil vagy szervezeti szimpátia-megnyilvánulás volt.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter isztambuli sajtótájékoztatója végén kemény hangvételű kijelentéseket tett a nyugati országokkal való kapcsolatról. Mint mondta:

Aragcsi szerint a diplomáciai lépések előtt mindenkinek meg kell várnia Irán hivatalos válaszát, csak azután lehet bárminemű előrelépést várni.

A külügyminisztert arról is megkérdezték, folytatnak-e bármilyen kapcsolatot az Egyesült Államokkal. Azt válaszolta, hogy a katonai támadások előtt közvetett tárgyalások zajlottak Steve Witkoff-fal, Donald Trump főtárgyalójával. Bár a párbeszéd azóta megszakadt, amerikai üzenetek továbbra is érkeznek – főként Omán közvetítésével, amely a két ország között közvetítő szerepet vállalt.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter jelenleg Isztambulban tartózkodik, de bejelentette: még ma Moszkvába utazik, és holnap reggel személyesen találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

– fogalmazott Aragcsi.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során is rendszeresen egyeztettek az orosz féllel, és minden fontosabb fejleményről tájékoztatták őket – az ajánlatokról, az előrelépésekről és azok elmaradásáról is.

„Holnap komoly megbeszélést folytatok Putyin elnökkel, és továbbra is szorosan együttműködünk Oroszországgal” – tette hozzá az iráni diplomácia vezetője.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap reggel rendkívüli nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze az amerikai–iráni konfliktus kiéleződése miatt. A videóértekezleten részt vett többek között a külügyminiszter, a védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért felelős államtitkár is.

Guido Crosetto védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok katonai beavatkozása új és kiszámíthatatlan helyzetet teremtett. 

Antonio Tajani külügyminiszter kijelentette, hogy Olaszország békét akar, de Irán nem juthat atomfegyverhez. Az olasz állampolgárok evakuálása is megkezdődött: vasárnap este Tel-Avivból és Bakun keresztül érkeznek haza az első csoportok.

Az olasz hatóságok a napokban már megerősítették az amerikai támaszpontok, valamint az izraeli és iráni diplomáciai épületek védelmét.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) közleményben ítélte el az Egyesült Államok légicsapásait, amelyek Irán békés célú nukleáris létesítményei ellen irányultak. A nyilatkozat szerint az akció a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmánya súlyos megsértése, amelyet példátlan bűncselekményként értékeltek.

Az IRGC szerint az Egyesült Államok és Izrael együttműködésben követte el a jogellenes támadást, ami szerintük azt bizonyítja, hogy az agresszorok képtelenek a harctéri helyzet érdemi befolyásolására.

A közlemény hangsúlyozta: 

A Gárda kijelentette, hogy az ilyen támadások nem fogják megsemmisíteni Irán békés nukleáris programját, sőt, tovább erősítik az iráni tudósok elszántságát, hogy fejlesszék technológiai képességeiket.

A nyilatkozat komoly figyelmeztetést intézett az Egyesült Államokhoz és szövetségeseihez, hangsúlyozva, hogy cselekedeteiknek súlyos következményei lesznek. Az IRGC megerősítette elkötelezettségét Irán méltóságának és biztonságának védelme mellett, és egységre szólította fel az iráni népet és a globális ellenállási mozgalmat.

A közlemény zárásaként bizakodását fejezte ki Irán és az iszlám világ jövőbeli győzelmeiben.

Nagy-Britanniát előre értesítette az Egyesült Államok az iráni atomlétesítmények elleni támadásról, de brit erők nem vettek részt az akcióban – közölte Jonathan Reynolds brit kereskedelmi miniszter. A támadást Donald Trump amerikai elnök jelentette be, amely során bunkerromboló bombákkal és Tomahawk rakétákkal csaptak le Fordow, Natanz és Iszfahán nukleáris létesítményeire.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Irán nukleáris programja súlyos veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és felszólította Teheránt a tárgyalásokhoz való visszatérésre. London ugyan katonai jelenlétet erősített a térségben, de Izraelt nem tekinti katonai szövetségesnek ebben a helyzetben.

Az izraeli hatóságok várhatóan ma ideiglenesen megnyitják az ország légterét a külföldi állampolgárok hazaszállítását végző járatok számára.

A repülőtéri hatóság közlése szerint a légtér helyi idő szerint 11:00 és 17:00 óra között lesz nyitva – kizárólag leszálló gépek számára.

Több ország is készen áll arra, hogy evakuációs charterjáratokat indítson, amint a légtér teljes újranyitására sor kerül.

A Reuters hírügynökség értesülései szerint az iráni Fordo nukleáris létesítményben tárolt, magasan dúsított urán nagy részét még a légicsapások előtt átszállították egy ismeretlen helyszínre.

A jelentés egy magas rangú iráni forrásra hivatkozva azt állítja, hogy az uránkészletet biztonsági okokból helyezték át, bár a célállomás kilétét nem hozták nyilvánosságra.

A Reuters szerint a személyzet létszámát is csökkentették a létesítményben, és az utóbbi napokban műholdfelvételek is megerősítették, hogy több teherautó hagyta el a helyszínt. A tegnapi és tegnapelőtti felvételeken jól láthatók a sorakozó járművek, amelyek vélhetően az átszállításban vettek részt.

Iránnak joga van kilépni az atomfegyverek elterjedését tiltó nemzetközi szerződésből az amerikai támadások után – jelentette ki Abbas Golroo, az iráni parlament külpolitikai bizottságának elnöke.

Golroo egy közösségi médiában közzétett nyilatkozatában azt írta, hogy az Egyesült Államok légicsapásai alapjaiban veszélyeztetik Irán nemzetbiztonsági érdekeit, ezért Teherán jogosan fontolhatja meg a kilépést az atomsorompó-egyezményből (NPT).

Az iráni politikus az NPT 10. cikkére hivatkozott, amely szerint egy aláíró állam kiléphet a szerződésből, ha úgy ítéli meg, hogy „rendkívüli események veszélybe sodorják országának legfőbb érdekeit”.

Golroo kijelentése egyelőre nem jelent hivatalos kormányzati döntést, de súlyos diplomáciai jelzésként értelmezhető a nemzetközi közösség felé.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda közleményben ismertette az Izrael ellen végrehajtott legfrissebb rakétatámadások részleteit, beleértve a bevetett fegyverrendszereket és célpontokat is.

A tájékoztatás szerint a „True Promise 3” hadművelet huszadik hulláma során 40 darab szilárd és folyékony hajtóanyagú rakétát indítottak el izraeli célpontokra.

Az iráni fél szerint a támadások célpontjai között szerepelt:

• a Ben Gurion nemzetközi repülőtér,
• egy biológiai kutatóközpont, valamint
• egy izraeli katonai parancsnoki központ.

Az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadásokat követően rendkívüli ülést hívott össze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója X platformon tett bejelentése szerint az ügynökség kormányzótanácsa hétfőn ül össze az Egyesült Államok iráni atomlétesítmények elleni támadása következményeinek megvitatására.

A NAÜ kezdeti információi és első jelentései szerint a támadások során nem szabadult fel sugárzás, nem jutott sugárzás a létesítményeken kívülre.

Vasárnap este az Egyesült Államok három iráni nukleáris létesítmény ellen intézett légitámadást, köztük a jól megerősített, föld alatti bunkerben működő urándúsító üzem ellen Fordóban.

A Hír TV YouTube-csatornáján élőben jelentkezett be Velkovics Vilmos Floridából, miután az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre több iráni nukleáris létesítmény ellen. A tudósító összefoglalta az amerikai médiában megjelent első részleteket, és beszélt az Egyesült Államokon belüli reakciókról is.

A New York Times beszámolója szerint az Egyesült Államok hat darab B-2 Spirit típusú lopakodó bombázót vetett be az iráni Fordow-i nukleáris létesítmény ellen, amelyek összesen 12 bunkerromboló bombát dobtak le a komplexumra.

A lap amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról is beszámolt, hogy az amerikai haditengerészet tengeralattjárói további mintegy 30 cirkálórakétát indítottak két másik stratégiai célpont – Natanz és Iszfahán – irányába, ahol szintén nukleáris létesítmények működnek.

Egy névtelenséget kérő forrás szerint egy B-2-es bombázó két bunkerromboló bombát Natanzra is ledobott, a korábban jelzett cirkálórakétákon túl.

Az izraeli hadsereg az elmúlt percekben bejelentette, hogy az izraeli légierő támadási hullámot indított katonai célpontok ellen Nyugat-Iránban.

Ez egy iráni rakétatámadást követ, amelyet az Egyesült Államok három nukleáris létesítmény elleni támadása nyomán indítottak.

Az izraeli védelmi erők szerint a légierő olyan iráni rakétaindítókat támadott, amelyek Izraelt, azokat a helyeket, ahonnan rakétákat indítottak, valamint az „iráni hadsereg katonáit” célozták meg.

Iráni rakéták csapódtak be Tel-Avivba, miközben Irán folytatja válaszlépéseit az amerikai légicsapásokra. A közösségi médiában feltöltött felvételek a becsapódás helyszínét mutatják az izraeli városban, ahol egy nagy épület homlokzata megsemmisült.

A mentőalakulatok a helyszínen vannak, a romok között dolgoznak. Korábban már hírt adtunk arról, hogy Tel-Aviv is azon északi és középső izraeli területek között volt, amelyeket sújtott a katasztrófa.

Izraelben sebesültjei vannak a vasárnap reggeli iráni rakétatámadásnak - jelentette e helyi mentőszolgálat.

Másfelé is okoztak kisebb károkat a repeszek, köztük Rison Leciónban és Petah Tikván, mivel Irán ezúttal repeszeket szétszóró rakétákat is indított. Tel-Avivban egy épületet telibe talált egy rakéta jelentős károkat okozva, de csak kisebb személyi sérülések voltak.

Az amerikai támadás Irán atomlétesítményei ellen nem okozott sugárzást a létesítményeken kívül - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap reggel az X platformon.

- fogalmaz a közlemény.

Újabb információk birtokában további értékeléseket fognak adni az iráni helyzetről - közölte a NAÜ.

Iráni médiajelentések szerint rakéták csapódtak be Észak- és Közép-Izraelbe. Állítólag olyan területeket ért a támadás, mint Haifa, Nes Ziona, Rishon Lezion környéke és Tel-Aviv.

Irán levelet küldött az ENSZ-nek, amelyben kérte a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását. Amir Saeid Iravani nagykövet levele Irán korábbi, ENSZ-nek küldött leveleinek folytatása.

Ez áll benne: 

A dokumentum „szándékosnak, előre megfontoltnak és provokálatlannak” nevezte az iráni nukleáris létesítmények elleni csapásokat, és kijelentette, hogy Izrael rendelkezik nukleáris fegyverekkel.

Tekintettel az Egyesült Államok „kegyetlen és bűnös cselekedeteinek” nevezett eseményekre, a Tanács haladéktalanul összehívta a Biztonsági Tanácsot rendkívüli ülésének összehívására.

Nincsenek közvetlen veszélyben a lakosok Komban és környékén a fordói atomlétesítményt ért amerikai csapás után - jelentette vasárnap az IRNA iráni állami hírügynökség a tartományi válságkezelő központra hivatkozva.

Amerikai repülőgépek három iráni nukleáris létesítmény, Natanz, Iszfahán és a fordói urándúsító ellen intéztek támadást.

Donald Trump amerikai elnök szombaton tett bejelentése szerint a csapások "teljesen megsemmisítették" Irán "kulcsfontosságú nukleáris dúsító létesítményeit".

A Reuters hírügynökség jelentése szerint Izrael repülőtéri hatóságai lezárták az ország légterét minden be- és kimenő repülőjárat számára. A szárazföldi határátkelők Egyiptom és Jordánia felé továbbra is nyitva maradtak – derül ki a jelentésből.

Az El Al Israel Airlines bejelentette, hogy járattörléseit június 27-ig, péntekig meghosszabbítja. A FlightRadar24 repülőgép-követő oldal adatai szerint jelenleg egyetlen légitársaság sem repül Irán, Irak, Szíria és Izrael légterében.

Mindez azt követően történt, hogy Irán ma reggel rakétatámadással válaszolt az Egyesült Államok éjszakai csapására, amelyet Irán nukleáris létesítményei ellen hajtottak végre. Az izraeli hadsereg közlése szerint röviddel ezután újabb rakétákat lőttek ki, amelyeket a légvédelem jelenleg igyekszik bemérni és elfogni.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint Irán ma reggel válaszcsapásokat mért Izrael területére. A hadsereg közleménye szerint a védelmi rendszerek „működésbe léptek a fenyegetés elhárítása érdekében”.

A Sky News az elmúlt percekben több, Izrael légterében haladó rakétát is rögzített.

Miközben beszélt, megszólaltak a légvédelmi szirénák, és mobiltelefonjára is megérkezett a vörös riasztás. Az izraeli hadsereg közölte: a lakosságot arra utasították, hogy azonnal vonuljanak védett helyre, és ott maradjanak, amíg újabb értesítést nem kapnak. Azt egyelőre nem közölték, hogy pontosan hol észleltek rakétabecsapódásokat az országban.

Megérkezett az iráni kormány első hivatalos nyilatkozata az éjszaka végrehajtott amerikai légicsapásokkal kapcsolatban.

Szejjed Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere a támadást „felháborítónak”, „rendkívül veszélyesnek”, „törvénytelennek” és „bűnözői jellegűnek” nevezte.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek minden tagállamának aggodalommal kell figyelnie az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértését.

Aragcsi az X-en közzétett bejegyzésében így fogalmazott:

A mai reggeli események felháborítóak, és hosszú távú következményekkel járnak. Az ENSZ minden tagállamának komolyan kell vennie ezt a rendkívül veszélyes, törvénytelen és bűnös lépést.

Az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelemhez való jog alapján Irán fenntart minden lehetőséget, hogy megvédje szuverenitását, nemzeti érdekeit és népét.”

Donald Trump bejelentette, hogy Irán nukleáris létesítményeit 

A támadást „látványos katonai sikernek” nevezte, ugyanakkor nem árult el részleteket az akcióról.

– fogalmazott. „Ha nem teszik, a jövőbeli támadások sokkal nagyobbak és könnyebbek lesznek.”

Hozzátette: 

Történelminek nevezte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott amerikai támadást. Irán azt közölte, nem engedi leállítani nukleáris iparát.

Az Egyesült Államok iráni atomlétesítmények elleni támadásait követően súlyos következményeket helyezett kilátásba Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. Irán azt is közölte, nincsenek közvetlen veszélyben a lakosok.

Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este.

Részleteket IDE KATTINTVA olvashat.