Diplomáciai nagyüzem: Budapestre figyel a türk világ

Budapest lesz a helyszíne május 20–21-én a Türk Államok Szervezete informális csúcstalálkozójának. A Várkert Bazárban megrendezendő csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök meghívására részt vesz Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Alijev azeri, Shavkat Mirzijojev üzbég, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Szadir Zsaparov kirgiz elnök, valamint Kubanicsbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a Türk Államok Szervezete egyre jelentősebb szereplője a közép-ázsiai és eurázsiai térség politikai és gazdasági hálózatainak.

2025. 05. 20. 7:32
A Türk Államok Szervezetének állam és kormányfői a szervezet 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án Fotó: Vyacheslav Oseledko Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2025. május 20–21-én Budapesten rendezik meg a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. A budapesti csúcstalálkozó célja, hogy Magyarország megerősítse közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között, valamint hogy a tagállamok képviselői meghatározzák a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait. 

Hazánk szervezetben betöltött növekvő súlyát tükrözi, hogy a Türk Államok Szervezetének története során először rendez megfigyelő állam csúcstalálkozót.

Mint ismert, a Türk Államok Szervezete (Organization of Turkic States) egy regionális nemzetközi szervezet, amely a török nyelvű államok politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének elmélyítését tűzte ki célul. A szervezet központja Isztambulban található, és szerepe az utóbbi években látványosan megnövekedett, különösen a geopolitikai súlypontok átrendeződése és a multipoláris világrend erősödése közepette. 

A szervezet jelenlegi tagjai: Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán. Megfigyelőként csatlakozott: Magyarország (2018 óta), Türkmenisztán (2021 óta), Észak-Ciprus Török Köztársaság (2022 óta – csak Törökország ismeri el államként). Magyarország megfigyelői státusza a keleti nyitás politikájának része, és kulturális, valamint gazdasági együttműködésen alapul. A szervezethez kapcsolódik több szakosított intézmény is, például a Türk Akadémia, a Türk Kulturális Alap vagy a Türk Üzleti Tanács.

A szervezetnek ugyanakkor a globális energiapiacon is jelentős szerepe lehet, tekintettel a tagállamok nyersanyagkészleteire és tranzitútvonalaira. Emellett a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez (BRI) is kapcsolódnak számos ponton. 

A Kelet és Nyugat kereskedelméről azt kell tudni, hogy eddig ez jellemzően vasúton, Kína, Oroszország, Belarusz és Lengyelország útvonalon folyt, de ez a háború miatt délre tolódott

mondta lapunknak Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Ez az úgynevezett középső korridor eddig is létezett mint alternatíva, éppen a nagy árumennyiség miatt, ahol van egy létező infrastruktúra, azonban a háború miatt jelentős igény mutatkozik arra, hogy másik szárazföldi megoldásként fejlesszék. A tengeri szállítás ugyanis sokkal hosszabb, és a Vörös-tengeren például nem tekinthető teljesen biztonságosnak, mutatott rá a szakértő.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez új értelmet ad a Budapest–Belgrád vasútvonalnak is, ami egy nagyon fontos eleme lehet a kelet–nyugati kereskedelemnek, hiszen a jelenlegi tervek szerint Magyarország egy fontos elosztóközpontja lesz ennek a középső korridornak, az áruszállítás európai része ugyanis főként ezen a Szerbiából belépő vonalon keresztül történne. 

Mint mondta, a kölcsönös szimpátia és a közös kulturális gyökerek ágyaznak meg a türk államokkal fenntartott jó gazdasági kapcsolatoknak. – Ehhez a kiváló politikai kapcsolatokat a magyar kormány az elmúlt időszakban megteremtette, a vállalkozásokon múlik, hogyan tudnak ezzel élni. 

Ennek köszönhető, hogy az MVM és a Mol-csoport nagyon erősen jelen van Azerbajdzsánban, a Hell gyárat épít Azerbajdzsánban, Kazahsztánban Mol-kitermelési koncessziók vannak, Üzbegisztánban pedig az ötödik legnagyobb bankot vette meg az OTP-csoport, és emellett nagyon aktív együttműködés folyik a térségben a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén is 

– összegezte Vasa László.

Borítókép: A Türk Államok Szervezetének állam- és kormányfői a szervezet 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

OSZAR »