bát az olasz jobboldal ma ennél is tágabban értelmezi, és a Friuli-Venezia Giulia, Isztria és Dalmácia területén megölt vagy onnan elüldözött olaszok emléknapjaként ünnepli február tizedikét.

Utóbbi a Berlusconi-kormány érdeme: először 2005-ben emlékeztek meg hivatalosan az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszokról, a politikai fősodor pedig – sok évtizedes hallgatás után – körülbelül ekkortól tette vizsgálatok, illetve párbeszéd témájává a tragédiát. Míg az olaszok több tízezerre teszik a kollektív bűnösség elve alapján meggyilkolt polgáraik számát, a jugoszláv utódállamok a fasizmus szláv-ellenességével és a velük szemben elkövetett, hasonló mértékű atrocitásokkal érvelnek.

A területi és etnikai jellegű konfliktus fényében aligha meglepő, hogy a szlovén és horvát politikai vezetést is megbotránkoztatták Antonio Tajani európai parlamenti elnök szavai, aki vasárnap Basovizzában nemcsak a második világháború alatt elkövetett gyilkosságok és üldöztetés tagadását nevezte elfogadhatatlannak, de az „Éljen Trieszt, éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia, éljenek az elűzöttek, éljenek hazánk értékei” mondatával saját európai pártcsaládjában is kritikusokra lelt.

A szintén néppárti, horvát Dubravka Suica a Twitteren azt írta: „Az Isztria és Dalmácia területén élők bizony emlékeznek még az olasz terrorra. Egy dolog megemlékezni a halottainkról, de Isztriát és Dalmáciát olasznak nevezni egy egészen másik korszak.” A brüsszeli Politico szerint Andrej Plenkovic horvát kormányfő telefonon is beszélt az EP-elnökkel, és tudtára adta: a horvát kormány teljes mértékben elutasítja az ország területi integritását megkérdőjelező, illetve a burkolt revizionizmust tartalmazó állásfoglalásokat.

Marjan Sarec szlovén miniszterelnök szintén elutasította a „történelemhamisítást”, mondván, hogy az főleg az uniós tisztségviselőktől elfogadhatatlan. Antonio Tajani még az e heti strasbourgi plenáris találkozó legelején elnézést kért, amiért rosszul válogatta meg a szavait. Mint mondta, nem az volt a célja, hogy Olaszország nevében fogalmazzon meg területi követelést, illetve valamennyi áldozatról – beleértve a szlovénokat és horvátokat – szeretett volna megemlékezni.

Egyébként korábban is volt példa kisebb diplomáciai konfliktusra a második világháborús történések kapcsán: 2007-ben Giorgio Napolitano olasz államfő nevezte szláv barbarizmusnak a foibát, mire Stipe Mesic akkori horvát elnök úgy felelt kollégájának: a modern Európa egyik legfontosabb alappillére bizony épp az antifasizmus. Akárcsak most, a csörtét akkor is napokon belül rendezték.