Bejelentette, hogy az idei devizafinanszírozási terv 1685 milliárd forint lesz az eredeti 838 milliárd forint helyett, hozzátéve: további 2,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás jöhet. Kiderült, hogy a kormány megemelte az idei költségvetési hiánycélt:

Az államadósság viszont csökkenő pályán maradhat, mert a kormányzati szektor GDP-arányos adóssága az idei 73,1 százalékról 2025-re 72,3 százalékra mérséklődhet. Az elsődleges egyenleg már 2024-ben elérte a nullát, vagyis a magyar költségvetés kamatkiadások nélkül már egyensúlyban van. 

Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója bejelentette, hogy a várható pénzforgalmi hiány 4774 milliárd forint lesz 2025-re, a finanszírozási tervet pedig ennek megfelelően alakították ki. Arról is beszélt, hogy a pénzforgalmi hiány és a nettó finanszírozási szükséglet 651 milliárd forinttal emelkedik.

Ezzel a tervezett 4,7 százalék helyett 5,3 százalékra emelkedik a nettó kibocsátás. A növekedést három okkal magyarázta: az előzetesen vártnál rosszabb makropálya,

és a már bejelentett kormányzati intézkedések, mint például az anyák szja-mentességének kiterjesztése. Hoffmann Mihály arról is beszámolt, hogy az év eddigi öt hónapjában az állam finanszírozásának mindegyik részpiacán erős időarányos számokat láthatunk,

• a nettó forint intézményi finanszírozás 92 százalékban,
• a devizafinanszírozás már most 127 százalékban,
• míg a lakossági finanszírozás 42 százalékban teljesült.

Az elmúlt időszakban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beszámolt arról, hogy a kormány idén 4 százalék körüli hiánycélt vár. Kisgergely Kornél újságírói kérdésre elmondta, hogy az uniós források csúszása miatt idén kétszer akkora devizakötvény-kibocsátásra kényszerül a kormány, mint ahogyan eredetileg tervezték. Arra a gondolatra, hogy költségvetési szempontból nem lenne-e kedvezőbb, ha inkább megérkeznének az uniós források, kiemelte: az idei évben eddig a fele érkezett meg a várt 630 milliárd forint RRF-forrásnak.