Jelentősen zöldülhet a Mátrai Erőmű és maga a hazai villamosenergia-mix is 2029-től, amikorra a tervek szerint elkészül az új 650 MW-os gázturbinás erőmű, a lignittüzelést pedig ezzel párhuzamosan fokozatosan kivezetik. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére elmondta: Magyarország második legnagyobb áramtermelő létesítményéről van szó, a beruházás az erőmű múltja és a műszaki infrastruktúra avulása, valamint az áramtermelés módja miatt is jelentős.

Kifejtette, a mátraaljai lignitvagyon kitermelése 1917-ben kezdődött, előbb mélyműveléses, majd külszíni fejtésű bányákban, amelyre alapozva 1965-ben elkezdődött a hőerőmű építése. Összesen öt blokk épült meg az erőműben 1969 és 1972 között, két 100 MW, illetve három 200 MW teljesítményű blokk, amelyek közül a 200 MW-os blokkokon 1986 és 1992 között nagyobb léptékű felújítási programot hajtottak végre. Felújították és bizonyos esetekben cserélték a fő- és segédberendezéseket, növelték a beépített teljesítményt, kén- és porleválasztót építettek, valamint két 33 MW-os gáztüzelésű blokkot. A Mátrai Erőmű sok éven át Magyarország második legnagyobb áramtermelője volt a paksi atomerőmű után a maga 950 MW-os beépített teljesítményével, ezzel 2010-ben 16-17 százalékát adta a hazai villamosenergia-termelésnek, 2020-ra ez az arány tíz százalékra csökkent az idősödő erőmű műszaki állapotának romlásával párhuzamosan. A vezető kutató rámutatott, kiemelt stratégiai szerepe lett a Mátrai Erőműnek, de ezzel együtt az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává lépett elő. Szavaiból kiderül, fejlesztése többlépcsős és nem csupán egyszerű modernizáció.

Első lépésben a már említett 650 MW-os gázturbina épül meg, és kivezetik a lignittüzelést. Az új kombinált ciklusú (CCGT) blokknak az áramtermelésen túl komoly szerepe lesz az időjárásfüggő megújuló áramtermelés egyenetlenségeinek rendszerszintű kiegyensúlyozásában is. Erre a szabályozásra világszerte gázerőműveket használnak, de a kis méretű moduláris reaktorok (SMR) is képesek már erre. A lignit földgázra cserélésével önmagában felére-harmadára csökkenthető az erőmű szén-dioxid-kibocsátása. Tovább mérsékli majd a kibocsátást, hogy a turbinák harminc százalékban zöldhidrogén, hetven százalékban földgázkeverékkel is működni tudnak, amelyhez a zöldhidrogént napelemekkel termelt árammal, víz elektrolízissel helyben termelik majd.

Ennek érdekében további 200 MW-nyi új naperőmű és ipari energiatároló egység is épül, valamint az anyagában nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítása is megtalálható a tervek között. 

Részben a Mátrai Erőműhöz kapcsolódik az a terv is, hogy az időjárásfüggő áramtermelés esetleges feleslegét hazánkban is úgynevezett szivattyús-tározós vízerőművek segítségével tudjuk eltárolni, hiszen amennyiben a döntéshozók végül a markazi megvalósítás mellett teszik le a voksot, az szintén a Mátrai Erőmű zöldportfólióját erősíti majd, 5-600 MW-nyi szabályozási zöld árammal.

Ha mindez megvalósul, a Mátrai Erőmű nemhogy veszít majd stratégiai jelentőségéből, de tovább tudja növelni azt. A hagyományosnak tekinthető aktivitások mellett ugyanis jelentős innovációs beruházások is szerepelnek a modernizációs programban. Kísérleti jelleggel úgynevezett tisztaszén-technológiák alkalmazása is várható középtávon. 

–  Az erőmű modernizációja az innovációkon is túlmutat – hívta fel a figyelmet Toldi Ottó, hiszen hozzávetőleg tízezer munkahely kötődik közvetlenül vagy közvetve az erőműhöz, ami több tízezer családtag megélhetését is biztosítja. Emiatt fontos, hogy a működés környezetbaráttá alakítása során a munkahelyek megmaradjanak és hosszabb távon is fenntarthatók legyenek.