A változás jellemzően új lehetőséget is teremt: nincs ez másként most sem, amikor a Donald Trump hatalomra lépésével felálló új amerikai gazdasági paradigma a legtöbb iparágat embert próbáló feladatok elé állította. Ezzel ugyanakkor lehetőségek nyílnak meg a régiós, és azon belül a magyar IT-cégek számára is – írja a Világgazdaság, a héten tartott TechInvest konferencián felszólaló Zakár Tivadart, a Budapesti Értéktőzsde kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. cégvezetőjét idézve.
Az amerikai elnök által drasztikusan megemelt vámtarifák, a közszférából történő elbocsátások, valamint a területi követelések egyfajta globális bizalomvesztéshez vezettek az Egyesült Államokkal szemben, aminek következtében az ott dolgozó alap- és alkalmazott kutatók mintegy háromnegyede jelezte, hogy szívesen költözne külföldre.
További következményként jelentkezett, hogy az amerikai kötvénypiaci hozamok emelkedni kezdtek, és a tőkeáramlás iránya is változóban van, azaz az Egyesült Államokból történő kiáramlás vált jellemzőbbé, amit az alternatív piacok iránti érdeklődés élénkülése kísér.
Az általánosabb paradigmaváltás mellett jelentős hatást váltott ki a technológiai cégek háza táján az amerikai felhőtörvény is, melynek rendelkezései az Egyesült Államok hatóságainak hozzáférést biztosítanak a tengerentúli felhőkön tárolt adatokhoz. Európának erre is reagálnia kell.
Miután világossá vált az európai cégek számára, hogy a felhőtörvény mit jelent az adatbiztonság szempontjából, azonnal megnőtt az európai felhőadatközpontok iránti igény, és persze van hová fejlődni, hiszen az EU adatközpontpiacán a Google, az AWS (Amazon Web Service) és a Microsoft triumvirátusnak nem kevesebb mint 61 százalékos részesedése van.
Emellett a kibervédelem is a fókuszba került, amiből a magyar cégek is profitálhatnak. Közülük nem egy a BÉT-en, főként az Xtend platformon jegyzett vállalkozás.
A kihívást jól illusztrálja a Microsoft reakciója: Bill Gates cége uniós ügyfeleinek újabb biztosítékokat nyújtana az adatvédelem terén, miközben európai felhő- és MI-infrastruktúráját is bővítené, az adatközpontjait pedig 16 európai országban 40 százalékkal kívánja növelni.
Az EU emellett nekilátott az űrtechnológia és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének is, 10,6 milliárd euró mehet a műholdprogramra, melynek keretében 290 műholdat állítanának pályára, az Ariane-6 (Iris2) rakétákat pedig 13-szor lőnék ki a világűrbe. Európában 2024-ben nyolcvanmilliárd dollárt költöttek űrprojektekre, ami 17,1 százalékos növekedésnek felel meg éves bázison.
Ezen felül pedig Európa nagyobb szerepet akar a csipgyártásban is. Hasonló lehetőségek kínálkoznak ezen a területen is, ahol a földrész eddig szintén meglehetősen marginális szerepet játszott, hiszen a tíz nanométernél keskenyebb csipek kilencven százaléka Tajvanról származik. Az amerikai–kínai geopolitikai feszültségek és a Covid-járványban megtapasztalt ellátási zavarok ellenben ráirányították a figyelmet az ebben rejlő veszélyekre.
Mivel pedig a TSMC, a Samsung és az Intel eddig annak dacára sem sietett az EU-s beruházásokkal, hogy Kína eközben megtöbbszörözi a kapacitásait, az EU-nak saját rezidens vállalatait kell beizzítania.
Ebben a körben szóba jöhet a Bosch, az Infineon és az ASML is, ám ez még nem minden, lévén az új csipekhez, akárcsak az űrprogramok beindításához új szoftverekre is szükség lesz, s ezek fejlesztésében kiemelt szerep juthat a régiós, illetve magyar IT-cégeknek is, melyek tőzsdei értékeltsége messze elmarad nyugat-európai, például bécsi társaiké mögött.
