Komoly jogi és közéleti problémákat vethet fel, hogy az MTA nemrég rendes tagjává választotta Radnóti Sándor esztétát, miközben a szerepvállalása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a köztestület hárommilliárd forintos bevételtől essen el – mondta el lapunk kérdésére válaszolva Ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász kiemelte,
az MTA-törvény világosan kimondja, hogy az Akadémia önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület. Mivel köztestületről van szó, amely állami forrásokból lát el közfeladatot, az MTA tagjainak tevékenysége – különösen rendes tagok esetén – nem lehet ellentétes a közérdek érvényesülésével.
Ifj. Lomnici véleménye szerint az említett akadémikus magatartása akár ütközhet is az alaptörvény egyik alkotmányos elvével. Az alkotmányjogász szerint a helyzet súlyosságát mutatja, hogy a magyar jogszabályok szerint a Magyar Tudományos Akadémia kártérítési pert is kezdeményezhetne Radnóti ellen, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a szóban forgó akadémiai tag magatartása közvetlenül és jogellenesen hozzájárult ahhoz, hogy az Akadémiát hárommilliárd forintos vagyoni hátrány érte.
A kártérítési felelősség jogalapja a polgári törvénykönyvben található, amely szerint, »aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni«. A szabály alkalmazásához négy feltételnek kell együttesen fennállnia: a jogellenes magatartásnak, a kár bekövetkeztének, az okozati összefüggésnek és a felróhatóságnak
– jegyezte meg Lomnici. A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint milyen bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy Freund Tamás MTA-elnök szerint az akadémia hárommilliárd forintot bukott mostanáig azon a peren, amelyet Radnóti Sándor indított a kutatási hálózat ingatlanvagyonának eladása ellen, az alkotmányjogász elmondta,
a történeti tényállás felvetheti a büntető törvénykönyvben meghatározott hűtlen kezelés gyanúját.
A törvény szerint ugyanis a bűncselekmény súlyosabban minősül az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány függvényében.
Amennyiben az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány ötszázmillió forint feletti, különösen jelentősnek minősül. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz
– emelte ki Lomnici Zoltán. Hozzátette, fontos hangsúlyozni, hogy a büntetőjogi felelősség megállapításához alapos bizonyítási eljárás szükséges, így a hűtlen kezelés gyanúja csak akkor válhat megalapozottá, ha kétséget kizáróan igazolható a vagyoni károkozás, valamint a személy szerepe a döntés befolyásolásában.
A hárommilliárdos kár tényével, valamint az intézményi és közérdeki szempontok figyelembevételével ez a kérdés mindenképp jogilag értékelhető és vizsgálatra érdemes
– zárta a beszélgetést az alkotmányjogász.
Az ügy apropója, hogy nemrég lapunk interjút készített Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével. Freund az interjúban kijelentette, komoly vagyoni hátrány éri a Magyar Tudományos Akadémiát a Radnóti Sándor által indított per miatt. Amennyiben ugyanis a magyar állam kifizetné az akadémiának a kutatóhálózat ingatlanjaiért járó nyolcvanmilliárd forintot, akkor annak a kamata egy év alatt körülbelül két-hárommilliárd forint lenne. Vagyis Radnóti Sándor miatt éves szinten milliárdos veszteséget könyvelhet el a Magyar Tudományos Akadémia a per lezárultáig.
