Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni a 21. századi globalizált bűnözés tragédiáját, akkor az a mondat úgy hangzana: egy brit buli – húsz ecuadori holttest – olvasható a Drogkutató Intézet (DKI) honlapján. Mint rámutattak, bár Ecuador nem termel kokaint, mára a világ egyik legfontosabb tranzitországává vált a kábítószer-kereskedelemben, ugyanis ezen az országon keresztül áramlik a világ kokainforgalmának mintegy hetven százaléka, főként Kolumbiából és Peruból, a két legnagyobb termelőtől. Az útvonala tehát világosan kirajzolódik: Kolumbia vagy Peru termel, Ecuador szállít, Európa fogyaszt.
Ecuador földrajzi elhelyezkedése Kolumbia és Peru között ideálissá teszi a drogkereskedelem számára. A guayaquili kikötő, az ország legnagyobb tengeri kapuja, kulcsszerepet játszik a kokain Európába juttatásában. A bűnszervezetek különböző módszereket alkalmaznak a csempészetre, például a kábítószer elrejtését a rakományban, konténerek feltörését a kikötőben, vagy a drogok hajókhoz rögzítését a tengeren.
Nem termelnek kokaint, mégis központi szerepük van a kereskedelemben
Ecuador nem termel kokaint, mivel egy banánexportőr ország, a trópusok kicsiny állama, amely az utóbbi évekig jobbára a geopolitikai radar alatt maradt, mára azonban ez a földdarab vált a világ egyik legforgalmasabb drogtranzitútvonalává. 2025 januárjában 781 gyilkosság történt az országban, több, mint bármely más hónapban valaha. Az ok a kokain.
A számok dermesztőek: a globális kokainexport hetven százaléka ecuadori kikötőkön keresztül hagyja el a kontinenst.
A legnagyobb célállomás Európa, ezen belül is a Brit-szigetek, ahol a BBC adatai szerint évi 117 tonna kokaint fogyasztanak el, ami 11 milliárd fontnyi forgalmat jelent.
Főszerepben az albán maffia
Az ecuadori bandaháborúk mögött nem csak latin kartellek állnak.
Az utóbbi években megjelent egy új szereplő, amely a globális drogpiac átrendezésének egyik legfőbb motorja lett: az albán maffia. Ezek a hálózatok könyörtelen, hatékony, vállalatszerűen működő szervezetek, amelyek pontosan értik, mit jelent a modern logisztika és a pénzmosás.
Albán bűnszervezetek ecuadori banánexportőrcégeket vásárolnak, hamis import- és szállítmányozási struktúrákat építenek ki Európában, sőt: saját „gyümölcscégeiken” keresztül intézik a csempészetet. Egyes ügyészek szerint a szervezetek már 2021-ben elkezdték beépíteni embereiket az ecuadori gazdaság kulcsfontosságú szektoraiba. A korábban nagyrészt legális banánexport ma már nemcsak gyümölcsöt, hanem kokaint is szállít Európa kikötőibe.
A DKI szerint Ecuador tragédiája nem csupán dél-amerikai gond, hanem a mi ügyünk is, mivel a brit, holland, német, sőt magyar fogyasztók kereslete tartja életben az üzleti láncot.
Aki megvesz egy gramm kokaint egy budapesti éjszakában, az, ha áttételesen is, de hozzájárul egy kamionsofőr megfélemlítéséhez, egy raktáros megöléséhez vagy egy tizenéves fiú beszervezéséhez valahol Guayaquilben.
A kokain nemcsak Londonban és Berlinben okoz társadalmi kárt, hanem Budapest belvárosában is. Egyre gyakoribbak a kokainhoz köthető pszichés zavarok, családon belüli erőszak vagy épp a túladagolásos halálesetek. Daniel Noboa ecuadori elnök arra figyelmeztetett: „a brit szórakozás húsz halottal jár.”
