A budakeszi telephelyen több mint egy éve komoly fejlesztések és előkészületek zajlanak az áttelepítés érdekében. A tervek már évekkel ezelőtt elkészültek az átköltöztetésre, a honvédség fejlesztési programjainak megfelelően. A fejlesztés részleteiről nem sokat lehet megtudni hivatalosan, mert a Magyar Honvédség Távközlési Kutató és Ellenőrző Intézetének egykori telephelyét jelenleg is a katonai felderítés titkosított, zárt létesítményeként kezelik. Információink szerint az előkészületek azonban már folynak, megkezdték a telephely felújítását, ellátását korszerű berendezésekkel.

A költözés azonban nem egyszerű feladat, hiszen a KNBSZ mostani, Bartók Béla úti ingatlanából nemcsak az állományt kell áthelyezni, hanem elengedhetetlen a védett létesítményekhez szükséges eszközök és az iratállomány átszállítása, miközben meg kell oldani például az új központ informatikai és kommunikációs védelmét is. Az új, a kor technikai követelményeinek is megfelelő katonai titkosszolgálati központ létrehozása ezért milliárdokba kerül.

A katonai titkosszolgálatok elköltöztetése régóta napirenden van, ennek első lépése volt az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (volt katonai elhárítás) épületének kiürítése, miután összevonták ezt a szolgálatot a Katonai Felderítő Hivatallal (volt katonai felderítés) és létrehozták a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot. Az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) többemeletes ingatlana a Gellért-hegy oldalában helyezkedik el, de egyelőre nem sikerült értékesíteni, illetve más célokra hasznosítani. Az épület érdekessége, hogy csatlakozik a Gellért-hegy gyomrában létrehozott úgynevezett „Sziklához”, a kormány egykori szigorúan védett vezetési és irányítási központjához, amelyet háborús körülmények között, vészhelyzet esetén használhatott a hadvezetés.

Valamivel könnyebben lehet majd áruba bocsátani a KNBSZ jelenlegi ingatlanát a XI. kerületi Bartók Béla úton. Az értékes ingatlan eladásából több milliárd forinthoz juthat az állam, a bevételekből pedig részesülhet a helyi önkormányzat is, amelynek tulajdonrésze van az épületegyüttes területén.

A KNBSZ számára kiszemelt ingatlan szintén különleges területen helyezkedik el a Hárs-hegy közelében. A Budakeszi úti laktanyakomplexumba valamikor az ötvenes években három hadászati felderítő ezredet is telepítettek. A hatvanas években rendszeresen figyelték innen az USA, az NSZK, Ausztria és Olaszország haderejének mozgását. Az itteni felderítők komoly bravúrokra is képesek voltak, ők észlelték például először 1962-ben, hogy az Atlanti-óceánon megnőtt az atomfegyvereket hordozó B–52-es bombázók száma, vagyis az amerikaiak fokozták a készültséget a kubai rakétaválság idején. Később több rádió-felderítőközpont jött létre vidéken is, majd a rendszerváltás idején az ezeket összefogó dandár a Magyar Honvédség Távközlési, Kutató és Ellenőrző Intézeteként (TÁVKEI) folytatta a tevékenységét.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény életbelépését követően azonban később a TÁVKEI-nek ki kellett válnia a Magyar Honvédség kötelékéből és Katonai Felderítő Hivatalként (KFH) működött tovább. Az új katonai titkosszolgálatba integrálták a rádiófelderítést, amelyet Rádióelektronikai Felderítő Igazgatóság irányított. A KFH és a KBH összevonása után ez a részleg Technikai Felderítő Igazgatóság néven működött tovább.

A hírek szerint rövidesen költözik a polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is, amely egy telephelyen fog működni a 2016 nyarán elindult Terrorelhárítási Informá­ciós és Bűnügyi Elemző Központottal (­TIBEK). A TIBEK nemrég korszerűsített Fehérvári úti épületében külön informatikai hálózatot építettek ki a két intézménynek, s a jövőben így egy épületben dolgozhatnak majd a tényleges műveleti munkát végző AH és az innen származó információkat elemző szervezet munkatársai.